Oktatás kategória bejegyzései

Elindult a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás

Kedden megkezdődött a jövő februárban induló felsőoktatási képzésekre történő jelentkezési időszak, a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A jelentkezőknek egy hónapon belül kell eldönteniük, melyik egyetem, főiskola melyik szakán szeretnének továbbtanulni.

Az Oktatási Hivatal és az Educatio Kft. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelentkezési határidőig folyamatosan használható az e-felvételi, a felsőoktatásra jelentkezés online felülete. A végleges jelentkezéseket november 15-éig kell rögzíteni, a jelentkezés hitelesítésének határideje pedig november 25.
A tavalyi keresztféléves eljáráshoz hasonlóan a felvételi eljárás tudnivalói és a hivatalos tájékoztató kizárólag elektronikus formában jelenik meg a www.felvi.hu honlapon.
A tavalyi eljárástól eltérően az idén jelentkezni is kizárólag csak elektronikusan lehet, a www.felvi.hu oldalról elérhető e-felvételi keretében – hívták fel a figyelmet a változásra.
A felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezési hely jelölhető meg. A jelentkezés alapdíja 9000 forint – ezért az összegért három helyet lehet megjelölni. A további legfeljebb két helyért kétezer-kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni. Egy jelentkezési helynek számít, ha a megjelölt szak állami ösztöndíjas és önköltséges változatát is megjelöli a jelentkező.
Akinek a végzettsége csak részben vehető figyelembe, annál a jelentkezőnél a felsőoktatási intézmény előzetesen megvizsgálja, hogy a korábban teljesített tanulmányai, megszerzett kreditjei alapján az adott mesterképzési szakra belépéshez mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Ezt az előzetes vizsgálatot minden esetben érdemes a jelentkezés benyújtása előtt kérni attól a felsőoktatási intézménytől, ahová felvételi kérelmét szeretné benyújtani a jelentkező – közölték.
Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a www.felvi.hu Egyetemek, főiskolák oldalain a meghirdetett képzések mellett.
A pontszámítás alapképzéseken, osztatlan képzéseken és felsőoktatási szakképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok (legfeljebb 400 pont) mellé különböző jogcímeken még legfeljebb 100 pont kapható.
A ponthatárokat előreláthatólag 2014. január 23-án hirdetik ki.

OKJ képzés diploma után

Sok hallgató az egyetem, vagy főiskola padjából kikerülve szembesül az álláspiac rideg valóságával. Vannak szakmák, amire nincs kereslet, vagy éppen a túljelentkezés jelent problémát. Nem ritka, hogy az egyetem elvégzése után újra a padokba kényszerülnek a hallgatók, de ezúttal már OKJ-s képzésen vesznek részt.

A diplomások körében vannak sláger képzések. Ezek általában a pénzügyi területhez kötődnek és sokszor az OKJ tanfolyamon való részvétel feltétele a felsőfokú végzettség. Ilyen képzések a vám- és pénzügyi ügyintéző, vagy a mérlegképes könyvelő, de vannak olyan szakmák is, ami népszerű, bár nem kötődik diplomához. Ilyen például a lakberendező, vagy az ékszerkészítő szakmák.

Vannak olyan területek is, amelyek bár nagyon hangzatosak, ám  óvatosan kell velük bánni. Egy reklámszervező szakmenedzser végzettség jól hangzik, de ne reménykedjünk benne, hogy ez tapasztalat nélkül piacképes szakma. Hasonló a non-profit manager, amire a hazai civil szféra fejletlensége miatt nincs kereslet.

Érdemes tehát előzetesen tájékozódni nem csak a OKJ képzésről, hanem az elhelyezkedés lehetőségeiről is. Ezt akár a képzést szervező cégtől is kérhetjük, de a kapott információkat mindenképpen ellenőrizzük.

Az OKJ képzésekről számos weboldalon, így a melyiksuli.hu vagy a nive.hu oldalon is tájékozódhatunk.

Nemzetközi középiskolát nyitnak Izraelben a közel-keleti béke szellemében

Nemzetközi érettségit adó közel-keleti középiskolát nyitnak a következő tanévtől Izraelben – adta hírül az izraeli Mááriv című napilap szerdán.

A Tel-Aviv melletti Ramat Hasaronban jövő szeptemberben megnyíló iskolába számos államból, köztük muzulmán országokból, Egyiptomból, Marokkóból és Irakból is várnak középiskolásokat, akiket izraeli gyerekekkel közösen tanítanak majd.
A nemzetközileg elismert érettségit nyújtó, bentlakásos intézményben angol lesz az oktatási nyelv. Csak kiváló általános iskolai bizonyítvánnyal lehet bejutni, és az éves tandíj 15-25 ezer dollár (3,-5,5 millió forint) lesz.
A diákok ötödét arab országokból érkező gyermekek, egy másik ötödét izraeli gyerekek adják, a többiek a világ más részeiről származó, különböző vallású tizenévesek lesznek.
Az iskolában különleges légkört szeretnének létrehozni, támogatni fogják a vezetői ambíciókat, a béke érdekében történő változásokra nevelnek és ebben szerepet szánnak a várhatóan kialakuló közösségi szellemnek.
Világszerte jelenleg tizennégy hasonló intézmény működik, többek közt Kanadában, Szingapúrban, Indiában, Boszniában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Hongkongban.

Nem diszkriminatív a magyar diákok román nyelvű gyakorlati oktatása

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nem találta diszkriminatívnak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar tagozaton tanuló diákok gyakorlati oktatása román nyelven zajlik.

A tanács szerdai közleménye szerint a MOGYE ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Asztalos Csaba CNCD-elnök – a különvélemény megfogalmazója – az MTI-nek elmondta, kollégái elfogadták a rektor érvelését, amely szerint a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet.
Asztalos közölte, hogy érvelésében ő is elismerte a román szaknyelv ismeretének fontosságát. Úgy vélte azonban, hogy nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni ezt a célt.
A CNCD elnöke szerint az egyetem rektora azzal is érvelt a román nyelvű gyakorlati oktatás mellett, hogy nincsen elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Asztalos Csaba tévesnek tartotta ezt az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, azt pedig semmiképp nem lehet diszkriminatívnak tekinteni.
Asztalos Csaba az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit. Kijelentette: az utóbbi években Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljával gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. A gyakorlati oktatáson keresztül kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő.

A nyelvtanulást népszerűsíti az Amerikai Kereskedelmi Kamara mai rendezvényén

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2011-ben indította el nyelvinagykövet- programját, amelynek célja, hogy a nyelvtanulás fontosságára hívja fel középiskolások figyelmét. A projekttel kapcsolatban találkozót rendeznek ma a Parlamentben.

Az AmCham programja alkalmával eddig 126 önkéntes segítségével 210 óralátogatást szervezett több mint 40 középiskolában. A program eddigi részt vevő iskoláinak, önkénteseinek, nyelvtanároknak, illetve további érdeklődő iskoláknak szervezik mára az úgynevezett első nyelvinagykövet-csúcstalálkozót.
Az Országház Felsőházi termében megrendezendő eseményen beszédet mond Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Benkő Vilmos, az AmCham elnöke és Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya.
Az előadások után a diákoknak kiscsoportos beszélgetéseket tartanak angol és magyar nyelven, emellett középiskolai nyelvtanároknak, iskolaigazgatóknak, egyetemi professzoroknak, vállalati HR-vezetőknek, valamint az Emmi képviselőinek szakmai kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek.