2013. október hónap bejegyzései

Már nem nő olyan gyorsan a fiatalok körében az internet és mobil ellátottság

A fiatalok számítógépes, internetes, mobiltelefonos ellátottsága nem nőtt olyan ütemben, mint ahogy az előző közel egy évtizedben – derült ki a Kutatópont Kft. szervezésében elkészített Magyar Ifjúság 2012 kutatásból.

A piac- és véleménykutató cég kutatócsoportja csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az otthonukban számítógéppel rendelkező 15-29 éves fiatalok aránya mindössze egy százalékponttal emelkedett 2008 és 2012 között (79 százalékról 80 százalékra), a használók aránya pedig nem változott, 84 százalékos szinten maradt ez idő alatt.
A Kutatópont Kft. 8 ezer, 15-29 éves hazai fiatalt kérdezett meg, egyebek mellett a médiafogyasztási szokásaikról. E felmérés szerint a fiatalok otthonainak internettel való bekötöttsége ugyancsak kevésbé jelentősen – 70 százalékról 74 százalékra – bővült.
A mobiltelefon-használatnál is “mozdulatlanságot” tapasztaltak a kutatók: a fiatalok körében 2008-ban és 2012-ben is 93 százalék volt a mobillal rendelkezők aránya.
A felmérésből kiderült az is, hogy a magyar fiatalok 20 százaléka (mintegy 375 ezren) nem férnek hozzá közvetlenül az világhálóhoz, azaz nincs sem otthonukban, sem a mobileszközükön internet-hozzáférés. Azt írták, ezek a fiatalok más társadalmi-gazdasági és kulturális szempontból is kedvezőtlenebb helyzetűnek tekinthetők, rosszabb anyagi helyzet jellemzi őket, kevésbé aktívak, az átlaghoz képest nagyobb fokú a bizalmatlanság körükben és pesszimistább a jövőképük.
A kutatás szerint 2008 és 2012 között drasztikusan esett több, fiatalok által használt elektronikai berendezés aránya. Ilyen eszközök például a zenelejátszók, a fényképezőgépek vagy a játékkonzolok.
“Ezek térvesztését az magyarázza, hogy az ifjúság körében azok az integrált médiaeszközök váltak mind népszerűbbé, amelyek több, korábban más és más készüléken lévő funkciót egy helyen tettek elérhetővé” – idézte a közlemény Székely Levente, a kutatás vezetője, a Kutatópont kutatási igazgatójának szavait.
Közölték azt is, hogy a felmérés alapján növekedni látszik a televíziózásra fordított idő, ugyanakkor a szabadidős tevékenységek sorában az internetezés átvette a vezetést a televíziózástól.
A kutatás szerint az e-mail, az SMS vagy az olyan azonnali üzenetküldő programokon keresztüli chatelés, mint a Skype – miközben még mindig nagyon elterjedtek – jelentősége visszaesett. Ennek egyik magyarázata szerintük az, hogy a mobilkommunikációban számos, az ingyenes információcsere lehetőségével kecsegtető alkalmazás vált széles körben hozzáférhetővé.
A másik ok szerintük a közösségi portálok és az azokba telepített üzenetküldő szolgáltatások népszerűsége. A közösségi oldalakat a 15-29 évesek 69 százaléka használja, ami 6 százalékos emelkedést jelent 2008-hoz képest.
A közösségi oldalakat használó fiatalok leginkább magánjellegű bejegyzésekhez, információkhoz szólnak hozzá, és a politikai, közéleti tartalmak megosztásával kapcsolatban mutatják a legcsekélyebb aktivitást.
A 2012-es ifjúságkutatás során a fiatalok átlagosan 175-re becsülték az otthonaikban fellelhető nyomtatott könyvek számát, ami jóval kevesebb, mint az előző, 2008-as kutatás során regisztrált 265 példány. Ez valamivel több mint 50 százalékos zuhanás, ami még akkor is nagymérvű szűkülés, ha figyelembe vesszük, hogy átlagosan négy e-bookkal gyarapodott a fiatalok háztartása – írta a Kutatópont.
A Magyar Ifjúság 2012 elnevezésű reprezentatív kutatást 2012 szeptembere és novembere között végezték a demográfia, családalapítás-gyermekvállalás, oktatás, munka, mobilitás, kockázati magatartás, szabadidő, médiafogyasztás, civil és közéleti aktivitás témaköreiben.

A távirányító, a technikaórák demonstrációs eszköze?

Alig egy évtizeddel ezelőtt a technika órán a kisdiákok még varrni, és főzni tanultak, vagy éppen kis tutajt készítettek. Ma már az alsó tagozatos gyerekeket is nehéz lekötni ezekkel a hagyományos tevékenységekkel, érdemes újszerű megoldásokkal felkelteni az érdeklődésüket a technika iránt.
Az alábbiakban egy lehetséges óratémát mutatok, amelynek célja a tévéirányító bemutatása, működési elvének ismertetése.
Miért épp távirányító? Azért, mert alighanem ezt az eszközt minden gyerek ismeri, és használja nap-mint-nap, és ha erről adunk át ismereteket, akkor az óra emléke is visszaidéződik.
A távirányító több szempontból is alkalmas demonstrációs eszköz. Egyrészt, mert meg lehet vele ismertetni az infravörös fény fogalmát, másrészt mert a távirányító szétszerelésével az elektronikai eszközök működéséről is képet kapnak a nebulók.
Az infravörös fény demonstrálására jó lehetőség, annak gyakorlati kipróbálása. Állítsunk valamilyen tárgyat a televízió és a távirányító közé, majd egy okostelefonnal videózzuk le a távirányító infravörös sugarát, így lehetővé válik a láthatatlan fény láthatóvá tétele.
Lehetőség van arra is, hogy egy távirányítót szétszedve mutassuk be,, hogy egy nyomógomb hogyan képes a televízió átkapcsolására. Ennek magyarázata egy technika szakos tanár számára nem jelent problémát, ám a gyermekek érdeklődését garantáltan leköti, és alighanem otthon is beszámolnak az órán hallottakról és innentől kezdve a távirányító nem csupán mindennapos használati tárgy lesz számukra, hanem egy taneszköz is.

Elindult a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás

Kedden megkezdődött a jövő februárban induló felsőoktatási képzésekre történő jelentkezési időszak, a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás. A jelentkezőknek egy hónapon belül kell eldönteniük, melyik egyetem, főiskola melyik szakán szeretnének továbbtanulni.

Az Oktatási Hivatal és az Educatio Kft. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelentkezési határidőig folyamatosan használható az e-felvételi, a felsőoktatásra jelentkezés online felülete. A végleges jelentkezéseket november 15-éig kell rögzíteni, a jelentkezés hitelesítésének határideje pedig november 25.
A tavalyi keresztféléves eljáráshoz hasonlóan a felvételi eljárás tudnivalói és a hivatalos tájékoztató kizárólag elektronikus formában jelenik meg a www.felvi.hu honlapon.
A tavalyi eljárástól eltérően az idén jelentkezni is kizárólag csak elektronikusan lehet, a www.felvi.hu oldalról elérhető e-felvételi keretében – hívták fel a figyelmet a változásra.
A felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezési hely jelölhető meg. A jelentkezés alapdíja 9000 forint – ezért az összegért három helyet lehet megjelölni. A további legfeljebb két helyért kétezer-kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni. Egy jelentkezési helynek számít, ha a megjelölt szak állami ösztöndíjas és önköltséges változatát is megjelöli a jelentkező.
Akinek a végzettsége csak részben vehető figyelembe, annál a jelentkezőnél a felsőoktatási intézmény előzetesen megvizsgálja, hogy a korábban teljesített tanulmányai, megszerzett kreditjei alapján az adott mesterképzési szakra belépéshez mennyi szakterületi kredit ismerhető el. Ezt az előzetes vizsgálatot minden esetben érdemes a jelentkezés benyújtása előtt kérni attól a felsőoktatási intézménytől, ahová felvételi kérelmét szeretné benyújtani a jelentkező – közölték.
Mesterképzéseken a jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a www.felvi.hu Egyetemek, főiskolák oldalain a meghirdetett képzések mellett.
A pontszámítás alapképzéseken, osztatlan képzéseken és felsőoktatási szakképzéseken 500 pontos rendszerben történik, vagyis a tanulmányi és érettségi pontok (legfeljebb 400 pont) mellé különböző jogcímeken még legfeljebb 100 pont kapható.
A ponthatárokat előreláthatólag 2014. január 23-án hirdetik ki.

OKJ képzés diploma után

Sok hallgató az egyetem, vagy főiskola padjából kikerülve szembesül az álláspiac rideg valóságával. Vannak szakmák, amire nincs kereslet, vagy éppen a túljelentkezés jelent problémát. Nem ritka, hogy az egyetem elvégzése után újra a padokba kényszerülnek a hallgatók, de ezúttal már OKJ-s képzésen vesznek részt.

A diplomások körében vannak sláger képzések. Ezek általában a pénzügyi területhez kötődnek és sokszor az OKJ tanfolyamon való részvétel feltétele a felsőfokú végzettség. Ilyen képzések a vám- és pénzügyi ügyintéző, vagy a mérlegképes könyvelő, de vannak olyan szakmák is, ami népszerű, bár nem kötődik diplomához. Ilyen például a lakberendező, vagy az ékszerkészítő szakmák.

Vannak olyan területek is, amelyek bár nagyon hangzatosak, ám  óvatosan kell velük bánni. Egy reklámszervező szakmenedzser végzettség jól hangzik, de ne reménykedjünk benne, hogy ez tapasztalat nélkül piacképes szakma. Hasonló a non-profit manager, amire a hazai civil szféra fejletlensége miatt nincs kereslet.

Érdemes tehát előzetesen tájékozódni nem csak a OKJ képzésről, hanem az elhelyezkedés lehetőségeiről is. Ezt akár a képzést szervező cégtől is kérhetjük, de a kapott információkat mindenképpen ellenőrizzük.

Az OKJ képzésekről számos weboldalon, így a melyiksuli.hu vagy a nive.hu oldalon is tájékozódhatunk.

Nemzetközi középiskolát nyitnak Izraelben a közel-keleti béke szellemében

Nemzetközi érettségit adó közel-keleti középiskolát nyitnak a következő tanévtől Izraelben – adta hírül az izraeli Mááriv című napilap szerdán.

A Tel-Aviv melletti Ramat Hasaronban jövő szeptemberben megnyíló iskolába számos államból, köztük muzulmán országokból, Egyiptomból, Marokkóból és Irakból is várnak középiskolásokat, akiket izraeli gyerekekkel közösen tanítanak majd.
A nemzetközileg elismert érettségit nyújtó, bentlakásos intézményben angol lesz az oktatási nyelv. Csak kiváló általános iskolai bizonyítvánnyal lehet bejutni, és az éves tandíj 15-25 ezer dollár (3,-5,5 millió forint) lesz.
A diákok ötödét arab országokból érkező gyermekek, egy másik ötödét izraeli gyerekek adják, a többiek a világ más részeiről származó, különböző vallású tizenévesek lesznek.
Az iskolában különleges légkört szeretnének létrehozni, támogatni fogják a vezetői ambíciókat, a béke érdekében történő változásokra nevelnek és ebben szerepet szánnak a várhatóan kialakuló közösségi szellemnek.
Világszerte jelenleg tizennégy hasonló intézmény működik, többek közt Kanadában, Szingapúrban, Indiában, Boszniában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Hongkongban.

Nem diszkriminatív a magyar diákok román nyelvű gyakorlati oktatása

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) nem találta diszkriminatívnak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar tagozaton tanuló diákok gyakorlati oktatása román nyelven zajlik.

A tanács szerdai közleménye szerint a MOGYE ügyében többségi szavazással döntöttek, a testület két tagja különvéleményt fogalmazott meg.
Asztalos Csaba CNCD-elnök – a különvélemény megfogalmazója – az MTI-nek elmondta, kollégái elfogadták a rektor érvelését, amely szerint a román nyelvű gyakorlati oktatással lehet elérni, hogy az egyetem magyar tagozatának a végzősei ismerjék a román szaknyelvet.
Asztalos közölte, hogy érvelésében ő is elismerte a román szaknyelv ismeretének fontosságát. Úgy vélte azonban, hogy nem a román nyelvű gyakorlati oktatással kell elérni ezt a célt.
A CNCD elnöke szerint az egyetem rektora azzal is érvelt a román nyelvű gyakorlati oktatás mellett, hogy nincsen elég magyar oktató, és az állások megpályáztatásakor diszkriminatív lenne a magyar nyelvtudás megkövetelése. Asztalos Csaba tévesnek tartotta ezt az érvelést. Kijelentette, hogy a nyelvtudás a munkaköri leírás részét képezheti, azt pedig semmiképp nem lehet diszkriminatívnak tekinteni.
Asztalos Csaba az általános romániai közhangulatnak tulajdonította, hogy a tanács többsége nem fogadta el az érveit. Kijelentette: az utóbbi években Romániában egyre gyakrabban értelmezik beszűkítő módon az anyanyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
A diszkriminációellenes hatóságnál a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) tett panaszt amiatt, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára is román nyelven zajlik a gyakorlati oktatás. Kincses Előd, a RMOGYKE ügyvédje korábban azt állította, hogy az egyetem román többségű vezetői a magyar orvosképzés elsorvasztása céljával gátolják a magyar gyakorlati oktatás újraindítását. A gyakorlati oktatáson keresztül kerülhetnének be ugyanis a rendszerbe azok a magyar tanársegédek, akik később magasabb tanári fokozatokba léphetnének elő.